Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere december 3-án azt kérte, az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága támogassa a kormánynak azt a szándékát, hogy a kötelező óvodáztatás ne 2015 szeptemberében, hanem már jövő ősztől életbe léphessen.

Balog Zoltán kedden a bizottság előtti éves meghallgatásán azt mondta: az egyéves csúsztatásról szóló módosító javaslat elfogadása abból fakadt, hogy nem voltak ismertek a pontos számok. Jelezte, hajlandóak költségvetési forrásokat adni arra, hogy a szükséges férőhelyek rendelkezésre álljanak.

A számítások még folynak, de várhatóan 6-8 milliárd juthat e célra.

Az elmúlt évet értékelve a köznevelés területéről a keretfeltételek változását emelte ki. Január 1-jével az önkormányzatok által fenntartott iskolák jelentős része állami fenntartásba került, e célra létrehozták a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik). Az oktatásszervezés teljes átalakítása idén szeptemberben indult, az új rendszer alapvetően a járási tankerületekre épül – jelezte. Kitért arra, egyetlen intézmény sem szűnt meg, legfeljebb összevonás történt.

Balog Zoltán a pedagógus-életpályamodellről azt mondta: fontos és méltányos volt megemelt béreket kapcsolni a megnőtt munkaterhekhez, s a béremelést a gyermekvédelemben és a szakszolgálatban dolgozókra is kiterjesztették. Fontosnak nevezte, hogy a sztrájkbizottságban részt vevő öt tömörülés közül néggyel meg tudtak állapodni. Ebből következett a kollektív szerződés – tette hozzá, és reményét fejezte ki, hogy a munkaidővel, túlórákkal kapcsolatos kérdéseket megnyugtatóan rendezték.

Kitért arra, az erkölcstan bevezetése olyan adósság volt, amelyen a környező országok már túl vannak. Hozzátette: bízik abban, hogy a mindennapos testnevelés hamarosan sikertörténet lesz. Az a cél, hogy legalább járási szinten normál idő alatt elérhető legyen egy uszoda. Erre és tornaterem építésére 3-3 milliárd áll rendelkezésre jövő évi büdzsében, további 10 milliárdot épületkorszerűsítésre lehet fordítani.

Szólt a Határtalanul! program bővítéséről, amelynek kerete 470 millióról 1,3 milliárdra nő majd 2014-ben. Szerinte a tankönyvellátás átalakítása sikeresen megvalósult. Jelezte: a téli közmunkaprogram keretében 50 ezer embert alapkompetencia-képzésbe vonnak be, további 50 ezret pedig OKJ-képzésbe.

Felidézte, hogy az év elején kettéválasztották a köznevelési és a felsőoktatási államtitkárságot, és szerinte Klinghammer István tevékenysége visszaigazolta a döntés helyességét.

A felsőoktatás átalakításának stratégiai irányait első olvasatban tárgyalta a kabinet előző héten, erre valószínűleg decemberben visszatérnek – közölte. Jelentős eredményként értékelte a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) aláírt megállapodást, és azt mondta: jó egyezséget kötöttek. Talán az abban foglalt logika a jövőben más szakokra is kiterjeszthető – jegyezte meg, utalva arra, hogy 16 szaknál külön ponthatárokat állapítottak meg. Szerinte az új felvételi rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Megemlítette még, hogy tíz év alatt megháromszoroznák a Magyarországon tanuló külföldiek számát, ez szerinte gazdasági és nemzetstratégiai kérdés is.

Pokorni Zoltán (Fidesz) szerint az életpályamodell céljainak megvalósulását mérni kell az első években, és ha szükséges, változtatni kell. A felsőoktatási stratégiáról azt mondta: jó az intézmények négyes tagolása, az rendet tesz. Közlése szerint december 11-én kerül a koncepció újra a kormány elé.

Pánczél Károly (Fidesz) a kötelező óvodáztatásról azt mondta: van elegendő férőhely, de biztos, hogy nem ott, ahol kell. Utalva a miniszter szavaira, miszerint mintegy 3300 férőhely jelent gondot, azt kérte, Balog Zoltán határozottan képviselje a kormányban: jövő év őszre álljanak rendelkezésre ezek a helyek.

Révész Máriusz (Fidesz) megfontolandónak nevezte, hogy a Kliktől bizonyos hatásköröket a tankerületekhez rendeljenek.

Osztolykán Ágnes (LMP), a bizottság alelnöke azt mondta: most sem lát tisztán, mi a helyzet az óvodai férőhelyek területén. Meg fogják tudni oldani? – kérdezte. Szólt arról: még most is vannak olyan gyerekek, akiknek nincs tankönyvük. Azt kérdezte, mit terveznek a tankönyvkiadással és a tankönyvpiaccal. Megjegyezte: információi szerint nem tárgyalta a kormány a felsőoktatási stratégiát, és felvetette: jelen formájában támogatja-e azt a kabinet, s ha igen, mely pontjait.

Michl József (KDNP) a pedagógusok köszönetét tolmácsolta a pedagógus-életpálya bevezetéséért.

Hiller István (MSZP) azt mondta, hogy a járási-tankerületi forma jó rendezési elv, arra hosszú távon lehetne építeni, de a Klik helyi és központi szinten egyaránt alkalmatlan a feladata ellátására és azt meg kellene szüntetni. A felsőoktatást szerinte a kormányzat rosszabb állapotban adja át, mint ahogy annak idején átvette. Kifejtette: a Széll Kálmán-tervbeli elvonások maradandó károkat okoztak.

Dúró Dóra (Jobbik) kiemelte: a bérek legutóbbi, 2008-as emelése óta a keresetek 31,2 százalékkal csökkentek, míg a mostani növekedés átlagosan 34 százalékos. Szóvá tette, hogy a Határtalanul program megnövelt kerete is csak az eredeti cél 30-40 százalékára elegendő.

Balog Zoltán válaszul elmondta: a tankönyveknél a problémák száma nagyságrendileg nem nőtt. Közölte: nem az a legfontosabb, hogy a piac érdekei ne sérüljenek, hanem, hogy jó minőségű tankönyveket kapjanak a diákok.

A miniszter jelezte: a pedagógusok bére – a jogszabály alapján – a minimálbér növekedéséhez kapcsolódva januárban ismét nőni fog. A tapasztalatok alapján szerinte is lehet még felelősséget átruházni a tankerületi vezetőkre. Jövőre 26 milliárddal több jut felsőoktatásra – jelezte.

{module Forrás: edupress}